Okoskodás utólag

Üdv!

Politikai témájú bejegyzés, fusson ki merre lát! :) Eljött az ideje, hogy jó történész-módszerrel egy utólagos okoskodásba kezdjek a választások eredményeiről.
A mostani népszavazás kimenetele meglepő volt. Bármilyen eredmény meglepő lett volna, beleértve a legutóbbihoz viszonyított változatlanságot is. Az első alkalom, hogy egy párt biztosan birtokolja a mandátumok több, mint ötven százalékát, és két harmados többségre is esélye van.
Nem várok koalíciókat. Hogy őszinte legyek, az ilyesmitől amúgy is hányingerem volt. Az alapötlet nem rossz, de hogy alapjában kisebbségben lévő pártok elnyomják azt az erőt, aki a szavazatok többségét birtokolta, elég furcsa leképezésű demokráciaként értelmeztem, legyen szó '98-as, 2002-es vagy 2006-os parlamentről. (Utóbbi kettőben a végül is vesztesnek minősülő párt nagyban köszönhette magának az eredményt, koalíciós partnereinek ellehetetlenítése után. Ez a stratégia csak most fizetődött ki.)
Jelen esetben a koalíciók felállítása majdnem hogy lehetetlen. A Jobbik elszigetelt, senkivel nem tárgyal, és senki nem tárgyal vele. Jobbos pártként a Fidesz esélyes lenne a szövetségére, de ez egyik fél részéről sem vonzó kilátás. Többet veszíthetnek, mint amit nyerhetnek. Az LMP létjogosultságát vesztené, ha a korábbi két fő parlamenti erővel szövetkezne, a szélsőséggel való szövetség pedig legalább ennyire destruktív lenne (Lehet más a politika? Persze! Diktatúra! XD). Az MSZP-vel szintén nem állnak szóba, mindenki más okok miatt, de a fő indok, hogy az emberek nagy részének a hócipője tele van áprilisban is még az elmúlt nyolc év miatt velük. A Fidesznek talán szüksége sincs szövetségesekre, és az MDF-kihullásával olyan nézet sincs, ami egybevágna az övékével.
Most nézzük pártokra bontva a helyzetet:
Először is "Üdvözlet a győzőnek"! A Fidesz nem huszonkét év és tizenkét nap alatt egy 37 fős idealista ifjúsági szövetségből az ország domináns pártjává és összefogó polgári erejévé nőtte ki magát (Civil Mozgalom? Esküszöm, röhögnöm kell...). Ezt a teljesítményt kénytelenek vagyunk elismerni. Most a kezükben a lehetőség. A magam részéről örülnék egy kétharmados többségnek. Nincs sok veszteni valónk. Próbáljuk ki, milyen az, amikor nem két ellenséges erő gyengíti egymást, hanem egységesen haladunk egy irány, remélhetőleg a jobbítás szándékával.. Diktatúra, egy demokratikus erő kezében... Nem tudom, mi lesz ebből, de ez az utolsó nagy esélyük. Innen csak lefele vezetnek utak számukra. Reméljük, a népámítás mellett másra is telik majd.
"Vae victus", avagy "Jaj a legyőzötteknek". Nagyon csúnyán kikapott az MSZP, de körülbelül erre lehetett számítani. A mostani választással kapcsolatban szinte az egyetlen biztos pont a jelenleg hatalmon lévő párt bukása volt. Lehet hivatkozni a világválságra vagy Gyurcsány Ferenc kínos leszereplésére egy egyébként kiváló pártkongresszusi beszéd nyilvánosságra kerülése folytán (no lám, vannak még árulók...), de ezek csak katalizátorok voltak, hogy a helyzetet még szörnyűbbé tegyék. Az emberek nem veszik be még egyszer a vezérváltást a választás előtt, hiába duplázzuk meg. Elfogyott Horn Gyula lendülete, a pártnak nincs feje, nem tartom kizártnak a széthullást sem. Fogalmam sincs, eddig mi tartotta össze őket. Gyurcsány Ferenc volt az utolsó karizmatikus vezérük, akárhogy köpnek rá ("Az egyetlen, akitől közülük tartani kell, az a Gyurcsány nevű ember." -Orbán Viktor, 1991!). Mesterházy Atilla beszédet mondott a párt előtt a választások éjszakáján az eredményhirdetés után. Ha hihetünk a híreknek, a párt egyetlen nagy neve sem képviseltette magát mellette. Utolsó szög a koporsóba. Nem tudom, kinek mi a véleménye, de ez a tény nekem elég volt ahhoz, hogy ötven évig csak akkor szavazzak az Magyar Szocialista Pártra, ha csakis és kizárólag szélsőségesek képviseltetik magukat. A legfőbb ok, amiért részt vettem a szavazáson, az ő megbuktatásuk volt, pedig a szellemi érésem az ő hatalmuk alatt ment végbe. Változtatniuk kell, és vére valami olyasmit produkálni, aminek több köze van a baloldali eszmékhez, különben a szocialista politikai szemléletnek ebben az országban jó időre vége. Elvégre, a fő bázisuk az a korosztály, aki a leggyorsabban fogy.
Jobbhorog, egyenesen a szívembe. Én ezektől félek, meg kell mondjam. Hát a rosseb sem gondolta volna, hogy MIÉP parlamentbe kerülése és ottani leszereplése után ekkora fordulat beállhat. Számítottam a radikálisok megerősödésére, lásd előző bejegyzés. De tizenhat és fél százalék, az sok. talán azért lepett meg annyira, mert a fő támogatottsági zóna Kelet-Magyarország (az FKGP feloszlása hatalmi űrt hagyott a szarmata rónákon, különös, hogy ez még most is kiütközik), ahol ugyan vannak kapcsolataim, de nem igazán szoktam politika után érdeklődni. Elkeseredett a hangulat, és '45 régebben volt, mint '89... Szóval, maradt a jobbszél. A nyugati hatalmak már hőbörögnek a szélsőségek előretörésén. Nem tudom, mit vártak. Szlovákiában a kormánykoalíció tagjai a szélsőségesek, akik támadják az ott élő honfitársainkat. Ezek cseszegettek minket három éve a Magyar Gárdával (Melynek nevéhez eddig semmilyen erőszakos bűncselekmény nem kötődik!)? Nesztek, ez kellett? Szép volt. Ott van még a fő etnikai és egyik fő vallási kisebbség (értsd: romák és izraeliták) ellenes politika, ami egy komoly löket lehetett, azt hiszem. Tagadhatatlan, sokak szemében népszerű ez a nézet. Kommentálásnak csak ennyit:
"Bátyám, van a faluban antiszemitizmus."
" Hát az nincs, de igény vóna rá."
Ami igazán megijesztett, az a pártvezér megjegyzése volt a választások eredményeire: "Az ország kétharmada Jobbik-szavazó, csak még nem tud róla." F*sza. Szóval TE megmondod, hogy mit akarok. Hát jó, én meg addig beszélek, amíg még megtehetem. Én nem írom felül senki tudatát (ez különböztet meg tőlük), de kérek mindenkit, olvasson utána a Magyarországi Nyilas-uralomnak. Nem változtak az eszék, csak a lehetőségek. Féljünk négy évenként, nehogy folyamatosan félnünk kelljen.
LMP. Pozitív, határozottan pozitív. Közép, zöld, szóval máris szimpatizálok velük (tudtátok, hogy növelnék a benzinárakat?). De még nagyon tapasztalatlanok, bele kell szokniuk abba, hogy hogyan kell vezetni az országot, így a hatalomra kerülésük komoly zűrzavart okozott volna a politikai életben, és ez kisugárzott volna mindenre (Megéreztük volna? XD). Kisebb csoda, hogy bekerültek, remélem, tartósan maradnak; hűen az elveikhez. Őszintének tűnnek, reméljük, nem rontja meg őket a hatalom. Erre eddig még nem volt példa, de van még remény. :) Lássuk, mint tudtok kihozni hét százalékból, fiúk! A Fidesz is itt tartott tizenhárom éve. :D
MDF. Siralmas. Nem tudok mást mondani. A rendszerváltás vezető pártja nem jut be a parlamentbe. Dávid Ibolya hangja szinte sírt, amikor az eredményről beszélt, de ismét visszatért a nyugodt tartományba, amint a lemondását eszközölte. Ez nem egy hatalomra éhes vezér nyilatkozata volt. haragudtam rájuk négy éve az első forduló után mutatott gőgjükért ("Ordító egér"...), büntetést érdemeltek érte, de az országnak jót tett volna, ha maradnak. Nem hiszem el, hogy a szélsőjobbosok ennyivel többet érdemeltek náluk. Bízok a visszatérésükben, őszintén.
SzDSz. Nem találok szavakat. Az Szabad Demokraták Szövetsége reménytelen kelepcében van. Kuncze forog a sírjában, pedig él és virul. Retkes (a megnyerő nevű új vezér) az eredményeket látva kész dühkitörést vágott le egyenesen a népre irányozva. Bizony, csúnyán elárultuk a liberalizmust. Talán nem ártott volna valamit csinálni az elmúlt négy évben, vagy legalább egységes irányban haladni. A jelenlegi SzDSz nem egy párt... A liberalizmus legnagyobb veszélye, hogy ha nincs egy támadhatatlan vezér, a sok szabadelvű százfelé széled. Megtörtént, és a mélybe rántották magukkal a másik nagy rendszerváltó pártot is. Nem ártottak volna az eszmei ellenpont ellen (lásd: Jobbik.)
Négy párt... nem hiszek azoknak, akik azt mondják, haldoklik a demokrácia. Ez a parlamenti felállás az a kombináció, ami az ország népében jelenleg a legkisebb felháborodást kelti (saját benyomás). Erős centrumot képez egy önmagában is erősen centralizált párt. Orbán Viktor nem egy diktátor (Bocsáss meg, Hofi elvtárs... :'( ), a kezdetektől fogva elkötelezett a demokrácia intézménye mellett, és jelenleg ő tartja kezében a gyeplőt. Erős egyéniség (termete ellenére... XD) és jóindulatúnak tűnik. Lassan formálódik a személyi kultusza (nem diktátori sajátosság, lásd: Nelson Mandela, Martin Luther King, Mahathma Ghandi), és képes összefogni a népet. Nem azért támogatom, mert elvakult vagyok; hanem azért, mert a politikai gondolkodásomnak 70%-ban megfelelő a viselkedése. A maradék 25% népámítás és 5% aljanépi viselkedés.
Reménykedünk... Nem tudunk mást tenni. "Békés és biztonságos jövőt az emberiségnek! Mi magyarok pedig majd csak kibírjuk valahogy..." ( - Nagy 'Bandó' András)